Tisztelt Filmszemlézők, Szemlélődők!Be kell vallanom, irigylem a filmeseket! Harminc éve dolgozom újságíróként. Sportrovatban vagy híradóban, tévésként vagy éppen gyalogos újságíróként, állandó rohanásban, versenyfutásban az információkért, a hírekért.
Most, három évtized elteltével pedig azon tűnődöm, hogy nekünk, tudósítóknak nem volt időnk megélni a történéseket. Nem tudtunk, nem volt lehetőségünk hosszasan elgondolkodni, bonyolultabb összefüggéseket kibogarászni, mert mindig jött a következő feladat. És akkor még nem is beszéltünk a múlt, a közelmúlt történéseinek feldolgozásáról, megfilmesítéséről. Naponta kapunk a fejünkhöz, hogy erről is lekéstünk és már ahhoz a témához sem fogunk szemtanúkat felkutatni, mert az idő halad. Irigylem a filmeseket, mert nem csak meglátják a témát, a szépet, van idejük, lehetőségük eltöprengeni, gondolkodni és a film nyelvén és eszközeivel megmutatják mindannyiunknak.
Nincs idő lassítani. Persze, nem lehet ezzel másképp az sem, aki nap, mint nap végzi munkáját, ellátja családját, neveli gyermekeit, részt vesz valamilyen közösség munkájában. Nem csak a napi történések között eligazodás nehéz, de meglátni és felfedezni a közvetlen környezetünkben fellelhető kedveset, szépet, meglelni a harmóniát. Most itt az idő lassítani, megélni a pillanatot!
Erre is lehetőséget adhat a Savaria Filmszemle, ahol lesz lehetőség a szemlélődésre. Szemlélődni a sok-sok filmes alkotás között, megismerni, felismerni azt, hogy a másik miként látja a világot, vagy mit lát közös világunkból. Ugyanabból a világból, amelyből az emberek jó része a napi rohanásban esetleg semmit. Itt az ideje a lassításnak, a filmszemlének, a szemlélődésnek!
Szóval, irigylem a filmeseket!
Koczka Tiborügyvezető
Szombathelyi Médiaközpont